Sokan – főleg azok, akiknek nincs kutyájuk – úgy tartják, hogy miután egy állatról van szó, az semmiképpen sem lehet okos.
 
Pedig okosak, tudnak alkalmazkodni és életük végéig tanulni. Olyanok, mint a gyerekek. Sokkal okosabbak, mint eddig feltételezték. Kezdettől fogva foglalkozni kell velük, nem lehet abbahagyni a tréninget. Egy collie, vagy pudli ravaszabb lehet, mint egy kétéves gyerek. Buta kutya nincs, csak buta gazda...
 
Stanley Coren pszichológus, vancouveri egyetemi tanár szerint a kutyák szellemi teljesítménye az emberéhez jobban hasonlítható, mint gondolnánk. Tudnak számolni, csalni és megkülönböztetni maximum 250 szót. Tehát egy két-három éves gyerek szellemi színvonalán állnak. Ha kell, stratégiát találnak ki, hogy az embert – vagy más kutyát – becsapják. Ennek az a feltétele, hogy különbséget tudnak tenni saját maguk és a környezetük között.
 
Egy új kísérlet bebizonyította, hogy a kutyák sokkal intelligensebbek, mint azt eddig bárki gondolta volna: ugyanis Angliában egy border collie-nak a szakemberek három év alatt 1022 szót tudtak megtanítani. A kutatók szerint a kutya nagy valószínűség szerint még több szót is meg tudott volna tanulni, ám a kísérleteket az időkorlátok miatt le kellett állítani. A kutyus kivételes képességét a három év alatt folyamatosan, gondosan kontrollált körülmények között vizsgálták. Képes volt megérteni, hogy bizonyos szavak konkrét tárgyakra utalnak, függetlenek a parancsoktól. Ez a kutatás azért jelentős, mert bebizonyította: a kutyáknál – a gyerekekhez hasonlóan – kiterjedt szókincs alakulhat ki. Emellett az állatok azt is képesek felfogni, hogy vannak szavak, amelyek konkrét tárgyakat jelölnek, míg mások tárgyak kategóriáira utalnak, és nem keverik össze a kettőt.
 
A tacskókról mindenki tudja, hogy igazán rafináltak és megvan az eszük hozzá, hogy túljárjanak túl a gazda eszén, hogy a saját fejük után menjenek. Van erről egy kedves történetem. Egy ismerősöm fia egy évre elment dolgozni egy tengerjáró hajóra. Tacsija nagyon boldog volt, amikor letelt az esztendő és a gazdi hazatért. Ám a fiatalember többet foglalkozott a barátnőjével, mint vele. És a tacskó hirtelen nagyon rosszul lett. Annyira, hogy kihívták az állatorvost, mert úgy tűnt, hogy bizony a házi kedvenc a halálán van. A doki tüzetesen megvizsgálta, majd megkérdezte, érte-e valamilyen megrázkódtatás a kutyust. Mondták, hogy semmi, sőt, egy év után hazatért a gazdi. Szó szót követett, s kiderült, hogy a kutyus bizony féltékeny, és egy rosszulléttel akarta fölhívni magára a figyelmet. Némi plusz kényeztetést követően egyik pillanatról a másikra meg is gyógyult. Bizonyára sokan ismernek olyan idős embereket, akik rögtön rosszul lesznek, ha a fiataloknak programjuk akad, és ha otthon maradnak, rögtön elszáll a baj.
 
A kutyák gondolatgazdagsága messze túlszárnyalja azt, amit eddig az állatokról feltételeztek – állítja Coren. Nemcsak a számok, hanem a beszéd töredékes megértése és egy elképzelés másokról is a készlethez tartozik. Azokban a kísérletekben, amelyekben az állatoknak a lehető leggyorsabban a jutalomhoz kellett eljutni, olyan magatartást mutattak, amiből egyértelműen a tervezés képességére kell következtetni. Ehhez tartozik kitalálni, hogy egy másik egyén – legyen az kutya, vagy ember – mit fog tenni és ő aszerint viselkedik. A kutyák ötig tudnak számolni, és számtani alapértelemmel rendelkeznek. Elvileg tehát meg tud oldani olyan egyszerű számolási műveletet, mint egy plusz kettő.
 
Persze nem minden kutya egyformán okos. Egy átlagos eb nagyjából 150 szót tud megkülönböztetni, míg egy „szuper“ 250-et. Ez utóbbi kategóriába a kutyák húsz százaléka tartozik.