A kennel szónak két jelentése van.
Az első  jelentése kennel vagy tenyészet.

Egy picit zanzásítva írom le, nem megyek bele mélyen.
Csak a lényeg.
 

Nézzük először is, „kik” azok a kennelek?
Fajtára szakosodott tenyésztők összessége, akik fajtatiszta állatok tenyésztésével foglalkoznak (kutya, macska, sün, stb.).
No de mi is az a kennel?

A tenyésztő választ magának egy kennel nevet, mondjuk Mókás mancsok kennel (de ez lehet a jó ízlés határain belül szinte bármi).  Ezen a néven fogják ismerni.
 

Tehát:
Ahhoz hogy kennelt alapíts, először is kell minimum egy fajtatiszta, törzskönyvvel rendelkező, jó kiállású kutya, lehetőleg jó kiállítási eredményekkel (ami az jelenti, hogy akár Magyarországon, akár külföldön rendezett kutyakiállításon sikeres eredményt érjen el, minél jobb minősítést kapjon, esetleg  Európa kiállításon, Világkiállításon is sikeresen szerepeljen, különböző győztes, azaz „Champion” címet szerezzen meg).

 

Aztán a MEOESZ-nél (Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Szövetsége) be kell jelenteni a kennelnév regisztrációt, akik egyúttal elvégzik a kennelnév nemzetközi levédését is az FCI-nél (nemzetközi kutya szövetség). A MEOESZ titkárnál kérhetsz igénylőlapot, vagy a netről is letöltheted a MEOESZ honlapjáról.  

Ha tenyészteni akarsz, mindenképpen érdemes kiváltani kennel nevet, szerintem.
A szaporító és a tenyésztő között röviden talán az egyik legfontosabb különbség annyi, hogy míg a tenyésztő foglalkozik olyan „apróságokkal” mint: Oltások, szűrések, vitaminok, féregtelenítés, törzskönyv kiváltása, stb, addig ez egy szaporítónál fel sem merül, és csak az anyagi haszonszerzés a fő cél.

Azt tanácsolom, hogy jól gondold meg a tenyésztést, mert ha lelkiismeretesen csinálod, elég sokba kerül, és nem nagyon térül meg.
Mivel ez a következőkkel jár!!!

(Oltások, szűrések, fedeztetés ára, tenyészszemle, kiállítási nevezési költségek, utazási költség, kaja, törzskönyvezés, éves tagdíj, vitaminok, stb., stb., stb).

Egy tenyésztő minden értelemben a kutya genetikáját, vérvonalát, egészségét kell, hogy szem előtt tartva tenyéssze az állatot, és ne az anyagi javakat hajhássza. Ellenkező esetben szaporítóról beszélünk.

Amennyiben mégis tenyésztő szeretnél lenni, a következő képen tudod kiváltani a kennel nevet.

 

A kennel nevet a tenyésztő - egyszer, s mindenkorra - választja.

a./ Új kennel név esetén a MEOE Törzskönyvezési vezetője köteles ellenőrizni, hogy ugyanaz, vagy hasonló hangzású név nem szerepel-e a nyilvántartásban. Ha kizáró ok nincs, a kennel név kiadható, amelyről a tenyésztő igazolást kap.

b./ A kennel név társas tulajdon is lehet.

(Ezt úgy kell elképzelni, hogy mondjuk egy barátod is veled együtt tenyészt ugyanazon kennel név alatt.

(A SZERKESZTŐ)

 

c./ Ha a tenyésztő több fajtát is tenyészt, ez is csak egyazon kennel név alatt történhet.

 A kennel név át nem ruházható, csak öröklés tárgya lehet és azt az örököst illeti meg. aki a tenyésztést folytatja.

e./ A kennel név védettsége a legutolsó alom bejelentésétől számított tizedik év december 31-ével szűnik meg. A nemzetközi védettség érdekében ajánlatos magyar hangzású kennel nevet választani.

f./ A nemzetközi védettséget az Egyesületen keresztül az FCI-től kell kérni.

 

 

 

 

Mik a kennelek?

 

 Egy olyan elkerített terület ahol kutyádat megfelelően kulturált körülmények között tudod tartani napközben, illetve este.

(Ez nem tévesztendő össze a kutya boxal). Persze ez nem azt jelenti, hogy kidobod, az ólba azt jól van. Ennek is megvan a szabálya az eb tartási törvény szerint, amit be kell tartani, mivel szép büntetés von maga után, ha nem a törvény szerint cselekszel.
 

 

 

FIGYELEM!

Szabályok az állattartásban!

Az új állatvédelmi törvény értelmében
kutyát állandó jelleggel
kikötve tartani tilos!

Ha ideiglenesen megkötik a kutyát,
a lánc hosszúsága kistestű kutya esetében
legalább 4 m, nagytestű kutya esetében
legalább 8 m hosszú kell legyen.
Ha a kutyát elzárt területen, vagy kennelben tartják,
a terület (kennel) nagytestű kutya esetén
minimum 20 m2 kell legyen.

Kérjük, Ön is tartsa be az új állattartási szabályokat!

 

Augusztus 1-jétől jelentősen szigorodott az állatok tartásának állatvédelmi szabályait előíró, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet.

A joganyag teljes szövege a Nemzeti Jogszabálytár honlapján olvasható el.

Főbb változások

Kutyák minimális férőhelye, lánchosszúsága

A jogszabály bevezette a kutyák súlyától függő minimális férőhelyet, illetve lánchosszúságot.

kistestű eb (max. 20 kg)

közepes testű eb (20 kg-40 kg)

nagytestű eb (nagyobb, mint 40 kg)

minimális férőhely (ahol a kutyát tartósan tartják)

10 m²

15 m²

20 m²

minimális lánchosszúság

4 méter

6 méter

8 méter

Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m² akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 8 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél. A kikötésnél a lánc kutyához történő rögzítéséhez kizárólag nyakörv, vagy hám használható.

Figyelem! Patás állatot és ebet állandó jelleggel kikötve tartani tilos!

Kölyök állatokkal kapcsolatos változások

Az eb-, macska- és görénykölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani.
Az eb küllemének megváltoztatása érdekében farokkurtítás végezhető, az eb hét napos koráig.

 

Akváriumban, terráriumban tartott gerinces állatokra vonatkozó új szabályok

2012. augusztus 1-jétől gerinces állatot tilos kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban, gerinces állat kifejlett egyedét pedig tilos 30 liternél kisebb űrtartalmú térben tartani.

Előírás, hogy a hím sziámi harcoshalakat úgy kell tartani, hogy azok egymást, illetve tükörképüket ne láthassák.

Teendők viharok, szilveszter, tűzijátékok esetén

Az állatban félelmet keltő erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek teljes időtartama alatt az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történő elszökésének megakadályozásáról és törekednie kell az állat megnyugtatására.

 

Ebek egyedi megjelölése (transzponder)

2010. július 1-jétől ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet.

2013. január 1-jétől azonban 4 hónapnál idősebb kutya csak transzponderrel tarható. A transzponderrel korábban megjelölt, de az országos elektronikus adatbázisban még nem szereplő ebek adatait az állat tartója köteles 2012. december 31-ig a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni. A regisztráció díja állatonként 200 Ft, az adatmódosítás, mely kötelező a változástól számított 8 napon belül, ingyenes.

 

Eb által okozott fizikai sérülés és jogkövetkezményei

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

• 8 napon belül gyógyuló,

• 8 napon túl gyógyuló,

• súlyos,

• maradandó és

• halálos

Kimenetelűnek minősíti a kutyatámadásokat, és ehhez rendeli az alábbi jogkövetkezményeket:

• írásos figyelmeztetés,

• közterületen vezetés esetére szigorúbb szabályok előírása,

• szigorúbb tartási feltételek és tartási körülmények megváltoztatásának előírása,

• kötelező képzés elvégzésére kötelezés,

• kötelező ivartalanítás elrendelése,

• veszélyessé minősítés speciális tartási feltételek előírásával,

• az eb élete kioltásának elrendelése.

•  

Támadás esetén a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Dél-Budapesti Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala (cím: 1135 Bp., Lehel u. 43–47.) illetékes hatósági állatorvosa jogosult az eljárás lefolytatására. A sérülés keletkezésének kivizsgálása során vizsgálni kell az eb által okozott sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült ember vagy állat magatartását. Szükség esetén az eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt.

Mindezek mellett az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelet szerint a kifejezetten az állatok védelmével és kíméletével kapcsolatos rendelkezések, vagy a hatósági határozatok megsértése esetén kiszabható bírságtételek is jelentősen szigorodtak.
A bírság meghatározása egy alapösszeg és a rendelt szorzószámok szorzataként történik.

Az alap-, tehát legkisebb összeg 15 000 Ft.
Például, aki az ebe szökésének megakadályozásáról, az arra kötelező határozat ellenére sem gondoskodik, az 2012. augusztus 1-jétől minimum 180 000 Ft-os állatvédelmi bírságra számíthat. A bírság ismételt jogsértés esetén (ameddig a szökés megakadályozása meg nem történik) 1,5-szeres szorzóval emelt összegben újra és újra kiszabható.

Összességében elmondható, hogy egy kerítés toldozása, vagy egy megfelelő hosszúságú lánc beszerzése, illetve egy megfelelő nagyságú kennel felépítése kifizetődőbb, mint a jogszabályban rögzített kötelezettség figyelmen kívül hagyása.

Az állatvédelemre vonatkozó jogszabályok, így a már említett az állatok tartásának állatvédelmi szabályait előíró, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben és az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben előírtállatvédelmi követelmények betartását – mint ez idáig is – a települési önkormányzatok jegyzői ellenőrzik.

A hatósági eljárás bejelentés, vagy hivatali észlelés nyomán indul.
(Állatvédelmi témájú bejelentések: Sipos József - ebrendész +36-20-203-2359.)

Amennyiben megállapítható a jogsértés, annak megszüntetésére kötelező határozatot ad ki a hatóság és/vagy állatvédelmi bírságot szab ki. Célunk azonban nem az, hogy minél több bírságot szabjunk ki, hanem az, hogy a velünk, emberekkel élő állatok mindenki számára megfelelő körülmények között legyenek.

 

 

A MÖSZ által összeállított eb- és macskatartás szabályai

 

Közösen kell fellépni az állatok érdekeinek védelmében

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete és a Magyar Állat-és Természetvédők Szövetsége a tavaly májusban közösen rendezett Környezetünk és a felelős állattartás című konferencián vállalták, hogy közösen, szakmai szempontok alapján új állattartási rendelet javaslatot dolgoznak ki, amelyet Magyarország valamennyi településének polgármesterének, jegyzőjének eljuttatnak. A MÖSZ az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentését figyelembe véve összeállította, és ezúton közzéteszi a helyi önkormányzatok részére az eb- és macskatartás szabályait.

 

Eb- és macskatartás szabályai

 

1. § (1) Az állattartó az ebét nyilvántartásba vétel céljából köteles 3 hónapos kor betöltését követően 15 napon belül bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző, a bejelentést követően erről értesíti az állategészségügyi hatóságot.

(2) Az állattartó ugyancsak köteles bejelenteni, ha az eb elhullott, elveszett, tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy új tulajdonoshoz került.

2. § (1) Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998 (XII. 31.) Korm. rendelet 7.§. (1) alapján)

(2) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a birtokháborítás Ptk. által rendezett szabályai szerint jár el.

 

(Megjegyzés: a lakók közötti jogviták megelőzése érdekében az önkormányzatok az állattartás rendjét a társasházi lakóközösségek békés együttélésének védelmének céljából szabályozhatják. A helyi önkormányzat a köz érdekében  - a rendeletben megszabott mértéken felüli ebtartás engedélyezésének  feltételéül szabhatja  - a közvetlen szomszédok legfeljebb 75%.-nak hozzájárulását. A hozzájárulás megtagadását a szomszéd indokolni köteles, indokolásában köteles valószínűsíteni, hogy az ebtartás számára, szükségtelen zavarást okoz, nem felel meg a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi szabályoknak, vagy a biztonsági szabályoknak. A hozzájárulás megtagadásának indokait a polgármester az engedélyezési eljárása során mérlegeli.

 

(3) Tilos a többlakásos lakóház közös használatában álló helyiségben ebet tartani. Az eb által a közös használatú helyiségekben okozott szennyeződést az állattartó köteles eltakarítani.

 

3. § Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani. Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni ne tudjon.

4. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki. Közterületen ebet csak pórázon szabad vezetni. Játszóterek területére ebet bevinni pórázon vezetve is tilos.

(2) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebeket közterületen szájkosárral kell ellátni. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felelősséggel.

(3) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni.

 

(4) Ebet szabadon engedni csak erre a célra kijelölt helyen, a tulajdonos felügyelete mellett lehet. Támadó, kiszámíthatatlan természetű eb szájkosarát a kutyafuttató helyeken sem szabad eltávolítani.

 

(5) A kutyafuttatókat úgy kell kijelölni, hogy az minden érintett számára könnyen megközelíthető és biztonságos legyen.

 

5. § (1) Tilos ebet beengedni, bevinni és ott tartani:

a.) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére,

b.) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,

c.) bölcsődébe, óvodába, iskolába,

d.) játszótérre, kivéve, ha az intézmény működtetője ehhez hozzájárul. (Pl. terápiás kutya, kutyabemutató, oktatási cél stb.) Vakvezető és más segítő kutya, korlátozás nélkül bevihető az a-d pontokban felsorolt intézményekbe.

(2) Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani tilos.

(3) Közforgalmú közlekedési járművön pórázon tartva és szájkosárral ellátva szabad ebet szállítani.

 

(Megjegyzés: a rendelet hatálya alá tartozó ebek számára tilos terület meghatározásánál a helyi önkormányzat speciális igényeit kell figyelembe venni, pl.: az ebek bevitele megtiltható a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe, üzletekbe, piac területére, élelmiszer raktárba, stb.)

6. § (1) Az állattartó köteles ebét, az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelőségét  szabályozó jogszabályok keretei között  úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

(2) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebet kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani, és a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni.

 

7. § (1) A gazdátlan kóbor ebet a gyepmester befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre, ahol az állatot 14 napig őrzi.

(2) Az így befogott ebet az állattartó a fenti időponton belül, az oltási igazolás bemutatásával, a tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. A gyepmester köteles a chip, vagy tetoválási szám alapján megkísérelni az eb tulajdonosát megkeresni. A fajtatisztának tűnő,  tetoválási számmal vagy chippel ellátott eb esetén a gyepmester köteles bejelentést tenni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél is.   A 14 napon túl ki nem váltott gazdátlan eb értékesíthető vagy elaltatható.

 

8. § (1) Eb tenyészetet a Ptk. tulajdonjogra vonatkozó szabályai szerint lehet létesíteni, azzal, hogy belterületen, eb tenyészet létesítéséhez a polgármester engedélyét kell kérni. Az engedélyező eljárás során a polgármester megkeresi a közegészségügyi, állategészségügyi hatóságot és kikéri a szakhatósági állásfoglalását, valamint az FCI által elismert eb tenyészet vonatkozásában a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete illetve szerződött partnerei indokolt véleményét, más közösséghez tartozás esetén, annak az egyesületnek a véleményét, ahol a tenyésztő tag.  A közegészségügyi és állategészségügyi szakhatóságnak kizárólag azt van hatásköre vizsgálni, hogy az ebtenyészet a közegészségügyi, és állategészségügyi szabályoknak megfelel-e. A tartható ebek számának meghatározásakor figyelembe kell venni az ingatlan területének nagyságát, az ebek tartására szolgáló ólak és a szomszédos ingatlanok határa közötti védőtávolságot.

(2) Az ebtenyésztést korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998 (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §. (1), 1998. évi XXVIII. tv. Az állatok védelméről és kíméletéről alapján)

9. § (1) Többlakásos épületekben engedély nélkül lakásonként legfeljebb két macska tartható és ezek szaporulata 3 hónapos korig.

 

(2) A polgármester  - a közegészségügyi, állategészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának kikérése után - több macska  tartását engedélyezheti. A közegészségügyi és állategészségügyi szakhatóság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy az állattartás a közegészségügyi és állategészségügyi szabályoknak megfelel-e.

(3) a macskatartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §. (1) alapján)

(4) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a birtokháborítás Ptk. által rendezett szabályai szerint jár el.

(5) Tilos a többlakásos lakóház közös használatban álló helyiségeiben macskát tartani. A macska által a közös használatú helyiségekben okozott szennyeződést a macska tulajdonosa, tartója köteles eltakarítani.

 

Átmeneti rendelkezések

10. § E rendelet hatálybalépésekor a rendeletben foglalt, egyedszámra vonatkozó korlátozáson felül tartott ebek a természetes kihalásukig a rendeletben meghatározott egyéb feltételek mellett tarthatók, de számuk nem növelhető. Már fennálló eb tenyészet, újabb engedély kérésére nem kötelezhető

A rendelet megalkotása során a helyi adottságokon felül figyelembe kell venni:

- 1998. évi XXVIII. tv. Az állatok védelméről és kíméletéről

- 2005. évi CLXXVI. tv. Az állategészségügyről

- 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról

- 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről

- 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről

- 41/1997. (V. 28.) FM rendelet Állategészségügyi Szabályzat

- 7/1991. (II. 28.) AB határozat

- 23/2000. (VI. 28.) AB határozat

- 57/1994. (XI. 14.) AB határozat

- 79/2006. (XII. 20.) AB határozat

- 28/2004 (VII.07) AB határozat

- a helyi önkormányzat rendeletben az ebtartás szabályaival összefüggésben megállapított önkormányzati hatósági hatáskör címzettje kizárólag a képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben annak bizottsága vagy a polgármester lehet. Ennek megfelelően önkormányzati rendelet nem telepíthet hatáskört a jegyzőre, ugyanakkor, ha törvény vagy törvény alapján kormányrendelet a jegyzőnek ad államigazgatási hatósági hatáskört állattartással kapcsolatos kérdésekben, a jegyző hatáskörét önkormányzati hatósági hatáskör címzettje nem vonhatja el.